Közélet

Európai gyerekek is csatlakoztak az Iszlám Államhoz

Hazatérésük után elég nagy kockázatot is jelenthetnek majd.

Az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezethez eddig több mint 80 bosznia-hercegovinai gyerek csatlakozott, akik hazatérésük után komoly biztonsági kockázatnak és “időzített bombának” számítanak majd – derült ki egy boszniai civil szervezet által hétfőn közzétett tanulmányból, amelyet a Politika című szerb napilap ismertetett nagy terjedelemben.

Az Atlanti Kezdeményezés nevű szervezet szerint jelenleg is több mint 80 ilyen gyerek tartózkodik az Iszlám Állam által ellenőrzött területen Szíriában és Irakban. A boszniai muszlimok nagy számban csatlakoztak az IÁ harcaihoz, arányukat tekintve a legtöbben innen mentek el a harcterekre, miközben a balkáni országok közül Koszovóból, Albániából, Macedóniából, Montenegróból és Szerbiából is többen csatlakoztak az IÁ harcaihoz.

A tanulmányból az derült ki, hogy 2013 és 2015 között Bosznia-Hercegovinából körülbelül 188 férfi vett részt harcosként az iraki és a szíriai összecsapásokban, számuk azonban 2015 végére jelentősen csökkent, már csak 91-en voltak miután 50-en meghaltak, 47-en pedig visszatértek hazájukba. 2016 áprilisában már az ott harcoló boszniaiak kevesebb mint fele volt felnőtt férfi, 52 nő és 80 gyerek is részt vett a harcokban. A gyerekek a családjaikkal utaztak a térségbe, és többen is beálltak az IÁ harcosainak soraiba.

Szemtanúk és a közösségi hálók megfigyelései alapján a 13-14 éves fiúkat katonai kiképzésnek vetik alá, mielőtt a harcoló alakulatokhoz küldik őket. A civil szervezet információi szerint a harcokban már legalább egy kiskorú életét vesztette.

Azok a boszniai gyerekek, akik a harctérről visszatérnek, bárhova is kerüljenek, potenciális fenyegetést fognak jelenteni az adott ország számára.

2016-ra szinte nullára csökkent a szíriai harcokhoz csatlakozók, illetve onnan visszatérők száma. Ennek oka az, hogy Bosznia-Hercegovina törvényben tiltja a külföldi harcokban való részvételt, illetve a toborzást és a kiképzést, és azokat is bünteti, illetve megfigyeli, akik visszatértek a harcterekről.

A boszniai muszlimok többsége kerüli a szélsőségeket, de többen is csatlakoztak az iszlám radikális ágához, a szalafista mozgalomhoz, amelyet az 1992-1995-ös boszniai háború idején a térségbe érkező külföldi harcosoktól, a mudzsahedektől vettek át. A radikális muszlimoknak, a szalafitáknak és a vahabitáknak több kiképzőtábora is van Bosznia-Hercegovinában, létüket és a tevékenységüket azonban igyekeznek titokban tartani, a legismertebb táborként azonban az észak-boszniai Gornja Maocát emlegetik.

MTI

Ajánlott videó

Olvasói sztorik